A bőr elsődleges védelmi vonalként és egyfajta indikátorként egyaránt fontos szerepet játszik, hiszen a bőrbetegségek rendszerint nemcsak esztétikai és egészségügyi panaszokat, hanem akár lelki problémákat is jelezhetnek.
A bőr problémáit kezelő tudományágat átfogó néven bőrgyógyászatnak nevezzük, ami az elmúlt években és évtizedekben igencsak látványos fejlődésen ment keresztül. Korábban gyógyíthatatlannak vagy kezelhetetlennek hitt bőrbetegségek ugyanis ma már könnyedén kordában tarthatók vagy örökre elmulaszthatók, elég csak a pikkelysömörre vagy a pattanásokra gondolni.
Mikor érdemes bőrgyógyászhoz fordulnunk?
A bőr az ember egyik olyan szerve, amelynek elváltozása azonnal érzékelhető a külvilág számára is, emiatt pedig a legtöbben általában nem halogatják sokáig azt, hogy szakorvoshoz forduljanak. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a bőrbetegségeket rendszerint két csoportba sorolhatjuk, amelyek a következők:
- kisebb panasszal járó, vagy hevenyen kialakuló bőrbetegségek, mint amilyen a kiütés, az allergiás reakció, a gombás fertőzés vagy éppen a különféle csípések;
- az évek óta fennálló, az életkörülményeket is gyakran befolyásoló krónikus bőrbetegségek, mint az ekcéma vagy a pikkelysömör.
A bőrbetegségeknek van egy olyan jól elkülöníthető csoportjuk, amelyek éveken át rejtőzködnek, sokáig észrevétlenek maradnak, nem fájnak, vagy nehezen látható helyen találhatók, mégis rendkívül veszélyesek. Ezek a bőrdaganatok, amelyek közül a melanoma az egyik legveszélyesebb mindközül. Emiatt a túl sok anyajeggyel rendelkező pácienseknek nagyon fontos, hogy évente legalább egyszer elmenjenek egy szakszerű szűrővizsgálatra, amivel kizárhatják a bőrrák lehetőségét. Ez azért fontos, mert a bőrdaganatok többségének nagyon jók a gyógyulási esélyei, ha időben felfedezik őket.
Léteznek továbbá olyan bőrproblémák is, amelyeket nem sorolhatunk a betegségek közé, de mégis gyakran fontos, hogy lássa vagy kezelje őket egy bőrgyógyász. Ilyenek a különféle bőrkinövések például, amelyek inkább esztétikailag zavaróak, és eltávolításukra is a legtöbbször emiatt kerülhet sor.
Kevesen tudják, de a hajproblémák szintén a bőrgyógyászat szakterületéhez tartoznak, mivel a haj a bőr függelékének tekinthető. A legtöbbször azonban egy szakorvos legfeljebb csak további vizsgálatok kezdeményezését tudja kérni, mert a vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelhetetlen problémákat – mint amilyen a hajhullás – rendszerint valamilyen belső betegség vagy gyulladás váltja ki.
Ez történik egy általános bőrgyógyászati vizsgálaton
A bőrgyógyászati vizsgálatot rendszerint alapjaiban meghatározza, hogy a páciens milyen tünetekkel érkezett a szakorvosi rendelésre. A részletes anamnézis felvétel a legtöbb betegnél sorra kerül, de természetesen a fizikai vizsgálat sem marad el, amihez általában nincs szükség extra felszerelésekre. Kivételek azonban akadnak, így például az anyajegyek vizsgálatához dermatoszkópot, egy speciális nagyítót használnak a bőrgyógyászok.
Ha a bőrbetegség meghatározása a tünetek és a fizikai szemrevételezés alapján nem egyértelmű, akkor szükség van szövettani mintavételre, ami azt jelenti, hogy egy kis bőrdarabka további laborvizsgálatokra kerül. A mintavétel minden esetben fájdalommentesen zajlik!
A kisebb beavatkozások esetében szükség lehet például vírusos szemölcsök vagy jóindulatú bőrdaganatok eltávolítására is, ami többféle módszerrel történhet. Mindemellett a bőrgyógyászaton találkozhatunk még trichogram vizsgálattal hajhullás esetén, és epicutan próbával allergiavizsgálatkor, valamint videodermatoszkópos vizsgálattal is, ami az anyajegyek számítógépes rögzítésekor történik.
